Aung San Suu Kyi

Még a Lonely Planet is öt teljes oldalt szentel ennek a Nobel-békedíjas politikusnőnek. Sokan őt azonosítják a modern Mianmárral, a reményteli változással, a nagybetűs szabadsággal. Én nagyon kevés vagyok ahhoz, hogy ezt megítéljem, de a trishawt (riksát) hajtó srác azt magyarázta, hogy ez a hölgy túl sokat élt külföldön ahhoz, hogy teljesen magáénak tudhassa az ország jobb jövőjében reménykedő lakosság szimpátiáját, de az is igaz, hogy még így is ő a legéletképesebb (egyetlen?) alternatíva a jelenlegi korrupt, elnyomó rendszerrel szemben. Nem csoda tehát, hogy Mianmárban lépten-nyomon Aung San képével lehet találkozni: boltok, éttermek, utazási irodák falán, talán csak a templomokban tartja magát a másik megkerülhetetlen ikon: Sziddhártha herceg. A turistáknak szánt pólókra is gyakran Aung San képét nyomják az elefántok helyett, amit kicsit szomorúnak tartok, de elismerem, hogy ez egy figyelemreméltó fejlemény egy olyan országban, ahol egy-két éve még családon belül sem mertek az emberek politikáról beszélgetni. Ha ez a popularitás (és megtűrtség) kitart a következő szabad választásokig, akkor nagy eséllyel ő lesz Mianmár következő elnöke. Sőt, családjában ő lehet a második generáció*, aki bankjegyekről néz majd visssza ránk. Addig megmarad egyfajta divatikonnak.

*Aung San Suu Kyi édesapjának, Aung Sannak köszönhető Burma Nagy-Britanniától való függetlensége